Veled is előfordult már, hogy megvettél egy terméket, csak azért, mert szépnek tűnt az összetétele, vagy éppen a boltban hagytál egy másikat, mert túl „vegyszeresnek" hatott? Lehet, hogy azért forgattál egyet lelkesen a kezedben, mert tetszettek a hatóanyagok, viszont az „Alcohol” felirat láttán rögtön vissza is dobtad a polcra. Az INCI lista körül a mai napig rengeteg a félreértés - ez a cikk segít eligazodni az összetevők útvesztőjében!
Mi az az INCI lista és miért létezik?
Az INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients) egy nemzetközileg egységesített névrendszer, amit a kozmetikai összetevők azonosítására hoztak létre. Az a célja, hogy bárhol a világon, bármilyen nyelven ugyanazt az összetevőt ugyanúgy jelöljük, így a fogyasztó mindenhol értelmezni tudja a termékeket.
Az INCI legfontosabb szabályáról talán már te is hallottál: az összetevők (1% felett) mindig csökkenő sorrendben szerepelnek az INCI listán. Vagyis, ami elöl van, abból van legtöbb a termékben (ez a hidratálók esetén jellemzően a víz, vagyis INCI nevén „Aqua”).
Kivétel: Ahogy fentebb említettem, a csökkenő sorrend az 1%, vagy afeletti összetevőkre vonatkozik. Az 1% alatti koncentrációban jelen lévő összetevőket bármilyen (tetszőleges) sorrendben fel lehet tüntetni a lista végén.
A szabályozás nem mindenhol ugyanaz
A kozmetikai szabályozások területenként igencsak eltérhetnek, és ez bizonyos mértékben érinti az összetevőlistát is. Nézzünk néhány példát!
Európai Unió
Az EU rendelkezik a világ egyik legszigorúbb kozmetikai szabályozásával (EC 1223/2009 rendelet). A rendszer tiltólistás elven működik, vagyis minden kozmetikai összetevő szabadon felhasználható mindaddig, amíg tiltólistára nem kerül vagy koncentrációs korlátot nem kap.
Az EU kozmetikai tiltólistáján jelenleg több mint 1 600 anyag szerepel, ezen felül pedig többszáz anyagra vonatkoznak koncentrációs korlátok. Emellett 26 (hamarosan, a rendeletmódosítás értelmében már 82) allergén illatanyagot kötelező a kozmetikai címkéken feltüntetni, ha bizonyos koncentrációt meghaladnak a termékben. Minden EU-ban forgalomba kerülő kozmetikumhoz kötelező szakértői biztonsági értékelés elkészítése, és egy úgynevezett Termékinformációs dokumentáció (PIF – Product Information File) is. Emellett, a forgalomba hozni kívánt kozmetikumokat fel kell tölteni az európai CPNP rendszerbe (ez a Cosmetic Products Notification Portal), vagyis a forgalmazás megkezdése előtt központi bejelentés szükséges.
Egyesült Államok
Az USA kozmetikai szabályozása (FDA, Federal Food, Drug, and Cosmetic Act) jóval engedékenyebb: a tiltott összetevők száma az USA-ban mindössze 11 (szemben az EU 1 600+ tiltott anyagával), és a kozmetikumok piacra kerülés előtt nem igényelnek külön hatósági engedélyt sem. A 2022-ben életbe lépett MoCRA (Modernization of Cosmetics Regulation Act) bizonyos mértékben szigorított ezen, de az EU és az USA közötti rés még mindig jelentős. Ugyanakkor az USA-ban bizonyos összetevők (pl. egyes UV-szűrők, korpásodás elleni hatóanyagok) OTC gyógyszerként kezelendők, nem pedig kozmetikumként: ez eltérő szabályozási logika az EU-hoz képest.
Ázsia
Japán és Dél-Korea a kozmetikai szabályozás szempontjából az EU-hoz hasonlóan szigorú. Kína esetében fontos azonban megemlíteni, hogy a kínai piacon értékesített kozmetikumokat kötelező állatkísérletnek alávetni: ez az oka annak, hogy a "cruelty-free" márkák nem forgalmaznak termékeket Kínában.
Az összetevők főbb csoportjai (és amit tudni érdemes róluk)
Aqua (víz)
A víz a legtöbb kozmetikum alapja, ezért a kozmetikumok többségénél az INCI lista elején szerepel. Amennyiben jelen van egy formulában (néhány kivételtől eltekintve), a termék megköveteli a megfelelő tartósítórendszer alkalmazását.
Hidratálók és nedvességmegkötők
Ezek az összetevők vizet vonzanak és kötnek meg a bőrben, megakadályozva a bőr kiszáradását. Hidratálók és nedvességmegkötők például a következők:
Glycerin: az egyik legbiztonságosabb és legjobban kutatott hidratáló összetevő. Humektáns hatású, vagyis vizet köt meg a levegőből és a mélyebb bőrrétegekből. Szinte minden bőrtípusnál jól tolerált, ezért kifejezetten kedvelt összetevő a kozmetikumokban.
Propanediol: egy olyan különleges összetevő, ami egyszerre hidratál és bizonyos hatóanyagok számára oldószerként szolgál, valamint penetrációfokozó is (vagyis elősegítheti bizonyos hatóanyagok bőrbejutását).
Sodium PCA: a bőr természetes nedvességmegkötő rendszerének (az NMF-nek) egyik fő komponense - különösen hasznos érzékeny és száraz bőrön.
Emolliensek és bőrpuhítók
Az emolliensek olyan összetevők, amik a bőr felszínén védőréteget képeznek: simábbá és puhává teszik a bőrt, megakadályozzák a nedvesség elpárolgását és kellemes tapintást adnak a formulának. Nézzünk néhány példát!
Caprylic/Capric Triglyceride: növényi olajból nyert, tisztított triglicerid, ami könnyed textúrával rendelkezik és nem komedogén.
Coco-Caprylate/Caprate: kókuszolaj alapú emolliens, selyemes tapintású, gyorsan beszívódik, nem hagy zsíros érzetet a bőrön, ezért kifejezetten előnyös zsírosodásra hajlamos bőrre szánt termékekben.
Cetearyl Alcohol: bár a neve tartalmazza az „Alcohol”-t, még véletlenül sem egy szárító összetevőről van szó! Épp ellenkezőleg, kiváló emolliens: kémiailag egy zsíralkohol, ami kondicionálja a bőrt és segít az emulziók stabilizálásában is.
(Megjegyzés: az INCI listán az "Alcohol Denat." vagy "Ethanol" valóban száríthat nagy mennyiségben, viszont a Cetearyl Alcohol, Cetyl Alcohol, Stearyl Alcohol zsíralkoholok teljesen más tulajdonságokkal rendelkeznek! Az „Alcohol Denat” és „Ethanol” esetében is érdemes azonban megjegyezni, hogy kis mennyiségben nem feltétlenül szárítanak, sőt, akár hasznosak is lehetnek néhány hatóanyag oldásának vagy bőrbejutásának elősegítésében, vagyis a biológiai hatékonyság növelésében).
Aktív hatóanyagok
Ezek a formulák „sztárösszetevői”, olyan anyagok, amik igazolt, célzott biológiai hatással rendelkeznek. Ide tartoznak például a vitaminok, a peptidek, a savak és egyes növényi kivonatok, amik meghatározott bőrproblémákat kezelnek.
Niacinamide (B3-vitamin): az egyik legjobban kutatott multifunkcionális hatóanyag. Szabályozza a faggyútermelést, segíthet a pigmentfoltok halványításában, támogatja a ceramidszintézist, erősíti a bőrbarriert, nyugtatja a bőrt. Doctor Holz Nia Glow Water Jelly hidratálónk 5%-ban tartalmaz niacinamidot.
Retinol: az A-vitamin egyik formája, az egyik leginkább igazolt összetevő a bőröregedés ellen: hatékonyan serkenti a sejtmegújulást és a kollagénszintézist. A Doctor Holz Bakuchiol-Retinoid Intenzív Éjszakai Kezelés liposzómás retinollal támogatja a bőr éjszakai megújulását.
Azelaoyl Bis-Dipeptide-10: újabb generációs peptid, ami bőrnyugtató, antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik és véd egyes bőröregedést okozó környezeti ártalmak, pl. a glikáció (cukormolekulák kapcsolódása a bőr struktúrát adó fehérjéihez, pl. a kollagénhez) ellen. Ezt a különleges peptidet a Doctor Holz Pro-Kollagén Peptid szérum és a Doctor Holz Peptide Paradise Selyememulzió is tartalmazzák.
Stabilizálók és textúraadók
Ezek a segédanyagok nem a bőrre fejtenek ki közvetlen hatást, hanem a formula stabilitásáért és megfelelő állagáért felelnek. Nélkülük a krém szétválhatna, túl folyós lenne, vagy a hatóanyagok lebomlanának tárolás közben. Nézzünk példákat!
Xanthan Gum: fermentációval előállított természetes poliszacharid gélesítő és stabilizáló tulajdonsággal. Biztonságos, jól tolerált, alacsony irritációs potenciállal rendelkezik.
Citric Acid: a kémhatás (pH) beállítására alkalmazzuk formulákban. A pH-beállítóknak kritikus funkciójuk van a termékben, ugyanis a hatóanyagok egy része (szalicilsav, AHA-k, C-vitamin) csak meghatározott pH-tartományban fejtenek ki hatást - ezekben a formulákban a stabilitás és a hatékonyság előfeltételei, más formulákban pedig a tartósságot, eltarthatóságot és a bőrbarát kémhatást biztosítják.
Sodium Phytate: kelátképző összetevő, ami azt jelenti, hogy megköti a vízben lévő nehézfémionokat, amik rontanák a formula stabilitását és eltarthatóságát.
Tartósítószerek
A tartósítószerek kiemelten fontos szereplői a vízbázisú termékeknek: ezek azok az anyagok, amik megakadályozzák a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, penész) elszaporodását a termékben. Tartósítószer nélküli egy vizes bázisú formula mikrobiológiailag nem lenne biztonságos!
Nézzünk példát:
Phenoxyethanol: Jól kutatott, kedvező biztonsági profillal rendelkező tartósítószer.
Ethylhexylglycerin: jellemzően phenoxyethanol-lal kombinálva alkalmazzák, mivel egymás hatását erősítik. Alacsonyabb koncentrációban is hatékony, és bőrkondicionáló hatása is van.
Természetes vagy szintetikus?
Az egyik leggyakoribb tévhit a kozmetikai összetevőkkel kapcsolatban az, hogy a „természetes” összetevők mindig biztonságosabbak és környezetbarátabbak, mint a szintetikus anyagok. Számos természetes összetevő ugyanakkor a valóságban erős allergén lehet (gondoljunk például egyes citrus illóolajokra), vagy egyáltalán nem nevezhető környezettudatosnak (pl. a rózsaolaj kitermelése). Mindeközben egyes szintetikus összetevők kiváló biztonsági profillal rendelkeznek és akár kisebb ökológiai lábnyomot is hagyhatnak, mint természetes eredetű alternatíváik. Ugyanakkor fordított példák is bőven léteznek - a lényeg röviden tehát az, hogy egyik csoport sem feltétlenül „jobb” a másiknál, a biztonságosság és a környezettudatosság nem a „csoport” (természetes vagy szintetikus), hanem mindig az adott „anyag” szintjén dől el. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a valóságban "vegyszermentes" kozmetikum nem létezik, hiszen minden kémiai anyag (beleértve a természetes és természetes eredetű összetevőket, sőt, még a vizet is) definíció szerint vegyi anyagnak minősül. Ne dőlj be tehát a vegyszermentes állításoknak - ez a megfogalmazás félrevezető és tudományosan hibás.
A parfüm/fragrance kérdése
A "Parfum" vagy "Fragrance" INCI jelölés egy gyűjtőfogalom, ami mögött rendkívül sokféle vegyület lehet. A parfüm összetevőit nem kell tételesen feltüntetni a címkéken - és ez sokakat megrémiszt, ugyanis így honnan tudjuk, hogy biztonságos-e a termék?
Egyes parfüm és illóolaj összetevők allergének lehetnek. Amennyiben egy termék meghatározott koncentráció felett tartalmaz ilyen összetevőt, az allergént kötelező feltüntetni a termékcsomagoláson. Gyakori allergének például a Linalool és a Citral (ezekkel biztosan te is találkoztál már a címkéken). A Lilial (Butylphenyl Methylpropional) egy teljesen más csoportot képvisel: esetében felmerült potenciális egészségügyi kockázat (reproduktív kockázat), ezért az Európai Unió 2022 március 1-jén betiltotta használatát. A Lilialt tartalmazó illatanyagok felhasználása az EU-ban szigorúan tilos! Ugyanakkor nem minden illatanyag komponens problémás - az EU szigorú szabályainak köszönhetően csak megfelelő biztonsági profillal rendelkező illatanyagok használhatók fel a kozmetikumokban.
Gyakori tévhit az is, hogy a „Parfum” megnevezés kizárólag szintetikus illatanyagkeveréket jelölhet: ez nem igaz, hiszen jelölhet természetes illóolajkeveréket is. Ugyanakkor, az illóolajok külön is listázhatók az INCI-ben, természetesen az allergének feltüntetésével, például így: Citrus Limon Peel Oil, Cymbopogon Flexuosus Oil, Citral, Citronellol, Geraniol.
Azok a fránya szilikonok
A szilikonokat rengeteg támadás érte az elmúlt években, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem lehet minden szilikont „egy kalap alá venni”. Az egyes szilikontípusok ugyanis eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, így a biztonsági profiljuk és a környezetre gyakorolt hatásuk sem azonos.
Egyes alacsony molekulatömegű, ciklikus szilikonok (például a Cyclopentasiloxane, D5) környezeti tulajdonságaik miatt szabályozás alá kerültek, és az EU korlátozta használatukat bizonyos leöblítendő termékekben (például tusfürdőkben). Ennek oka az, hogy nagyobb mennyiségben a környezetbe kerülve lassabban bomlanak le.
Ezzel szemben a nagy molekulatömegű, lineáris szilikonok (például Dimethicone, Dimethiconol) bioakkumulációs potenciálja jóval kedvezőbb. Ezek a szilikonok nagyon jó biztonsági profillal rendelkeznek, nem vagy csak minimálisan illékonyak, elsősorban a bőr felszínén maradnak, jellemzően jól tolerálhatók, és hatékonyan támogatják a bőr védőrétegét. Utóbbiakat az EU jelenlegi korlátozásai nem érintik.
A Cyclopentasiloxane (D5) nem leöblítendő termékekben (például krémekben vagy szérumokban), illetve a gyakran használt lineáris szilikonok (például Dimethicone, Dimethiconol) esetében jelenleg nincs érvényben általános koncentrációkorlátozás az EU-ban.
Mit nézzünk az INCI listán?
• A sorrend valóban számít, de csak 1% felett: amik a listán elöl vannak, azokból van a legtöbb.
• Az "Alcohol" nem mindig „rossz”: a zsíralkoholok (Cetearyl, Cetyl, Stearyl) kifejezetten jótákonyak lehetnek a bőr számára (természetesen a megfelelő formulában).
• A tartósítószer jelenléte vízbázisú formulák esetén kiemelten fontos! Egy tartósítószer nélküli vizes formula jelentős mikrobiológiai kockázatot jelent!
• A "természetes" nem automatikusan biztonságos, a "szintetikus" pedig nem automatikusan káros: ez a kérdés nem csoportszinten, hanem anyagszinten dől el.
• A "parfum" jelölés mögött nagyon különböző minőségű illatanyagok lehetnek, az EU viszont szigorúan szabályozza az illatanyagok felhasználását és az allergének jelölését. Az allergéneket mindig figyeljük, és ha tudjuk, hogy érzékenyek vagyunk egy adott allergénre, kerüljük az azt tartalmazó termékeket.
